Egyéb állatok tenyésztése
A legeltetéses állattartás nem csak természetvédelmi szempontból hasznos, hiszen a folyamatos taposás, a legelés közben a talajba a trágyaként visszajuttatott szerves anyagok, a különböző állatok által különféleképpen, változatos módon legelt gyep természetvédelmi szempontból hasznos és értékes fajoknak nyújt életteret, a rendszeres legeltetés hatására a biológiai sokfélesége növekszik. A korábban hosszú évtizedeken keresztül legeltetéssel hasznosított gyepek fajgazdagsánának megőrzéséhez szükséges a legeltetés újrakezdése vagy folytatása. Bár a modern mezőgazdasági módszerek és a korábbi hatalmas összefüggő gyepterületek felszabdalása megváltoztatta a legeltetéses állattartás lehetőségeit, de a magyar puszták jelenleg is sokféle és nagy számú állat legeltetését tennék lehetővé. A legeltetett fű nem csak a legtermészetesebb takarmánya ezeknek a jószágoknak, hanem az állat egészségére is jó hatással van. A legelés közbeni mozgás, a szabadban való tartózkodás szilárd szervezetű, egyes betegségekkel szemben ellenálló állatállomány tartását is jelenti. Ugyanakkor a gyepen tartott állatok húsának és tejének beltartalmi értékei táplálkozástani szempontból is jelentősek, például a mostanában gyakran emlegetett omega-3 zsírsavak is nagyobb arányban találhatók meg a szabadon tartott, gyepen legeltetett jószágok húsában. Amellett, hogy az őshonos magyar fajták kiválóan alkalmasak külterjes tartásra, a génmegőrzési feladatokat is fontosnak tartjuk, ezért a tenyésztési programunkban ezek az őshonos fajták szerepelnek: parlagi szamár, magyar tarka és magyar szürke szarvasmarha, magyar racka és merinói juh - elsősorban a legeltetésre alapozzuk egész éves ellátásukat, bár a téli időszakban mindenképpen szükséges a takarmánykiegészítés, többek között a Natura 2000 gyepek legeltetésére vonatkozó időbeli korlátozások miatt is.